Mikor forduljunk állatorvoshoz?

              Bizonyára minden állattulajdonosban felmerült már ez a kérdés, hogy milyen tünetek esetén és mennyi idő múlva forduljon állatorvoshoz. Praxisában minden gyakorló állatorvos találkozott már hasonló kórelőzménnyel: "A kutyánk már öt napja nem eszik." "Két hete véreset pisil." "Egyre jobban sántított, ma pedig már lábra sem állt." "Három hete vakarózik, és rázza a fülét."”Már ott van egy ideje az a duzzanat, de csak most kezdte el zavarni a kutyát.”…. Az ilyen, és ezekhez hasonló bevezetők után általában hosszadalmas, drága, esetenként fájdalmas és néha bizony sikertelen, vagy szövődményekkel végződő gyógykezelés veszi kezdetét.

                Akkor hát mikor is forduljunk állatorvoshoz? Ha kedvencének viselkedése hirtelen vagy fokozatosan megváltozik, bágyadttá, étvágytalanná válik, nem mutat érdeklődést a külvilág felé, láthatóan fájdalmai vannak.  Ne feledje, hogy az állat nem tudja elmondani panaszait, ezért a tulajdonosnak és az állatorvosnak közösen kell azokat tisztázni. Azzal segítheti leghatékonyabban állatorvosa munkáját, hogy a rendelőben a lehető legpontosabban tud beszámolni az Ön által tapasztalt rendellenességekről, mint például eltérések bélsár, vizelet ürítés során, hányás, vakarózás, mozgászavar jelei és ezek időbeli alakulása. Ezen adatok hiányában, az állatorvos a gyakran szegényes testi tünetekre van utalva a diagnózis felállításában. Bizonyos esetekben a legprecízebb kórelőzményi adatok mellett is szükség van műszeres és/vagy laboratóriumi kiegészítő vizsgálatokra is. Emiatt célszerű legalább az első vizsgálatot rendelői körülmények között elvégezni, ahol ezek a vizsgálati módszerek rendelkezésre állnak. Amennyiben az állatorvos úgy találja, hogy további kezelésekre is szükség van, azok esetenként már az állat tartási helyén is elvégezhetők.

Bármelyik betegség kezdeti stádiumában az idejében elvégzett kezelés egyszerűbb, és nagyobb siker várható. A legtöbb súlyos, életveszélyes állatbetegség bevezető tünetei nagyon hasonlóak lehetnek az enyhébb lefolyásúakhoz, illetve szakszerű gyógykezelés hiányában az egyszerűnek induló kórfolyamatok is végződhetnek az állat elpusztulásával. Lényeges, hogy betegünk teljes gyógyulása orvosi értelemben gyakorta a tünetek megszűnése után következik be, ezért a gyógykezelés túl korai megszakítása a betegség akár súlyosabb formában történő kiújulásával járhat! Krónikus betegségeknél, nehezen gyógyuló szervek megbetegedésekor, illetve műtétek után a gyógyulási folyamatban kiemelkedő szerepe van az utókezelésnek, esetenként a terápia pontosításának, módosításának, ezért fontos a kontrollvizsgálatokon való megjelenés is és a kezelő állatorvos utasításainak pontos betartása.