Allergia

 

Az allergiás bőrgyulladás a kutyák egyik leggyakoribb, viszketegséget okozó bőrbántalma. Az allergia a szervezet túlérzékenysége bizonyos anyagokkal, úgynevezett allergénekkel szemben. A legtöbb allergén fehérje természetű anyag, lehet növényi vagy állati eredetű is. Ha az állat szervezete több alkalommal kerül kapcsolatba egy bizonyos allergénnel, az immunrendszere érzékenyítődhet (szenzibilizálódhat), és kialakul a jellegzetes allergiás reakció.  

Kutyák esetében a bőr viszketése az allergia leggyakoribb következménye. A viszketés okozta vakarózás, a bőr harapdálása a lábvégeken, pofákon, szem környéki, hónalji, lágyéki, combtájékon a leggyakoribb, de esetenként az egész testfelületen jelentkezik. A vakarózás miatt a bőr kipirul, rajta kipirosodás, sebek, pörkök jelennek meg, amelyekhez másodlagos bakteriális vagy gombás fertőzés társulhat, amelyek a már meglévő bőrelváltozásokat súlyosbíthatják. Gyakori tünet még az egy-, vagy kétoldali, visszatérő külső hallójárat gyulladás is. A légutak is érintettek lehetnek, ebben az esetben köhögés, tüsszögés, szuszogás és esetenként vízszerű orrfolyás, könnyezés utal az allergiára. A harmadik, kevésbé gyakori megjelenési forma a gyomor-bélrendszert érinti, ebben az esetben hányás, hasmenés jelentkezik az allergén hatására.

Az allergiának különféle típusai léteznek. Az inhalációs allergia, atópia kutyák esetében rendszerint a különféle belélegzett allergének következtében alakul ki, azonban a tünetek általában nem elsősorban a légutak, hanem a bőr megbetegedésében mutatkoznak. A leggyakoribb inhalációs allergének a következők: háziporatkák, tárolásai atkák, penészgombák, emberi- és egyéb állati hámképletek, fák, füvek pollenjei. Ezen allergének egy része csak az év bizonyos időszakában van jelen a környezetben (pl. a pollenek), mások azonban folyamatosan allergizálják kedvencünket, állandó tüneteket okozva. Míg az allergiás emberek az allergének belélegzésekor szénanáthásak lesznek, a kutyákban jóval gyakrabban jelentkezik bőrviszketés a lábvégeken, pofákon, szem környéki, hónalji, lágyéki, combtájékon.  A betegség általában egy és három éves kor között mutatkozik először, de az első megjelenés előfordulhat évekkel később is. Bizonyos kutyafajtáknak öröklött, genetikai hajlama van az atópiára, mint például west highland white terrier, yorkshire terrier, uszkár, golden-, labrador retriever, vizsla, németjuhász, boxer . Az allergiát kiváltó anyag meghatározása nem könnyű feladat, történhet  allergiás bőrpróbával, vagy a vérminta speciális laboratóriumi vizsgálatával. A betegség kezelése nagymértékben függ a tünetek súlyosságától és jelentkezésük gyakoriságától. Alapvetően kétféle megközelítés lehetséges a tüneti és az oki kezelés. A tüneti kezelés elsősorban a gyulladáscsökkentők adásából és az irritált bőr megnyugtatásából áll.  Az oki kezelés az immunrendszer túlérzékenységének csökkentésére alkalmazott új eljárás a deszenzibilálás. Ennek során először az allergiát kiváltó anyagokat kell pontosan meghatározni, majd ezekből az anyagokból különböző hígítású injekciós oldatokat kell készíttetni. Ezek az injekciók "újraprogramozzák" az immunrendszert és megszűnik a túlérzékenység.

A táplálékallergiát az eleség fehérje vagy szénhidrát komponensére váltja ki.  Ez leggyakrabban a csirke, marha vagy pulykahús, vagy igen gyakran a tápokba kevert szójafehérje. A táplálékallergia bármely életkorban jelentkezhet, változatos tüneteket okozva. Ebben az esetben is a bőr viszketése a leggyakoribb jel, főleg a pofatájék és a mellső lábak érintettek. Azonban ritkán légúti megbetegedés vagy hasmenés, hányás is jelentkezhet. A táplálékallergia elkülönítése az egyéb okok következtében kialakuló túlérzékenységi reakcióktól, az eliminációs diétával lehetséges. Ennek során a kutya 8-12 héten át csak egyféle húsból és egyféle szénhidrát forrásból álló eleséget ehet. Ez házilag is elkészíthető, illetve kaphatók speciálisan erre a célra gyártott tápok is. Fontos, hogy a diéta során a kutya kizárólag a megszabott eleséget kapja, ugyanis csak így dönthető el, valóban a táplálék okozta a tüneteket.

A bolhaallergia a bolhacsípés következtében kialakuló túlérzékenységi reakció, ami a bőr viszketésében, kipirulásában mutatkozik meg. A bolhacsípés következményeként minden kutyában jelentkezik bőrviszketés, azonban az allergiás állatok esetében ez jóval súlyosabb mértékű. A viszketés következtében a kutya rágcsálja, vakarja az irritált területet, akár tenyérnyi vagy nagyobb foltokban kirágja a szőrt. A sérült bőrben ezután baktériumok telepednek meg, felületes gyulladást okozva, és így nedvedző, haragos vörös, pörkös, szőrhiányos foltok jelennek meg, elsősorban a gerinc vonalában vagy szimmetrikusan a gerincvonal két oldalán, az ágyéktájékon. Mivel a bolhaallergiás kutyákban már egy bolhacsípés is kiválthatja a súlyos válaszreakciót, különös figyelmet kell fordítani a rendszeres bolha ellenes kezelésekre.

A kontaktallergia az egyéb allergiás reakciókhoz képest ritkábban jelentkezik. Az allergén (bolhanyakörv, fekhely anyaga, tisztítószerek) ebben az esetben közvetlenül érintkeznek a kutya bőrével. Ennek következménye a bőr irritációja, és a vakarózás az érintett testrészeken. Az allergiát okozó anyagok eltávolítása a kutya környezetéből rendszerint megoldja a problémát.

 

Szolgáltatások

  • állatútlevél kiállítás
  • ambuláns betegellátás
  • belgyógyászat
  • bőrgyógyászat
  • epilepszia szakrendelés
  • egzotikus állatok ellátása
  • fogászat
  • geriátriai vizsgálatok
  • mikrochip beültetés
  • röntgen diagnosztika
  • sebészet
  • szemészet
  • szülészeti ellátás
  • ultrahang diagnosztika
  • védőoltások

Állatorvosi ügyelet

A pécsi éjszakai, hétvégi állatorvosi rendelői ügyelet a 06-30-970-54-19-es számon hívható. Ezen a számon az éppen aktuális (hetenként változó) ügyeletes állatorvosi rendelő érhető el.

Nyitva tartás

A rendelő nyitvatartási ideje:

  - hétfőtől péntekig:
    9-11, 16-18.30-ig
 

A rövidebb várakozási idő érdekében kérjen időpontot!

Előzetes megbeszélés esetén a rendelési időn kívül is fogadjuk kedvencét!